http://www.youtube.com/watch?v=g6ixZwz2iz0

Válasz

A szerző Széllyes Sándor

Válasz

Amit elmesélek az egy komoly dolog nem én találtam ki ilyent én nem tudok
Erre Kanadában az apám tanított aki hetvennyolcban fiának fogadott
Mert tudós ember volt egyetemi tanár nem egy kajlafülű galambfalvi szamár
elmesélte nekem ittam minden szavát hogyan fedeztük fel Észak Amerikát
Nem Galambos Kristof sem a portugálok hanem Árpád népe még az ősmagyarok
Sajnos a krónikák nem beszélnek róla pedig a magyar vér ma sem Pepsi Cola
Az Erzsébet Queenen autóztunk dél felé Torontóból le a Niagara felé
Apám feljebb tolta orrán szemüvegét és a volán mellől elkezdte a mesét
Úgy történt a dolog jól jegyezd meg fiam mert minden szavamra bizonyítékom van
Mivel Vancouvertől le a Manhattanig erre járásunkat magyar nevek jelzik
Mint otthon nálatok minden folyó patak magyar nevet visel akármit csinálnak
A Tisza a Duna a Dráva a Szamos a Nyikó a Nyárád az Olt és a Maros
És ha Európa ezerfelé szakad a Hargita úgyis Hargitának marad
Szóval édes fiam azt már te is tudod hogy Ázsia földjén éltek a magyarok
Csakhogy Álmos, Előd és Töhötöm népét az ott élő sárgák ferde szemmel nézték
Úgyhogy menni kellett mert nagy volt az aszály a viszály a kaszály és főleg a muszáj
Keletnek indultak így kezdték a portyát hamar el is érték az óceán partját
Hajókat béreltek hat hónapig mentek mikor Kanadában egy nap kikötöttek
A hajókról mindent kiraktak a partra sok élelmet italt pakoltak az útra
Ott álltak a lovak szépen felnyergelve a sereg glédába csillogó fegyverbe
Indultak is volna de ott a sok holmi nem volt az élelmet mibe csomagolni
No édes fiaim Árpád apánk szólott kerítsetek gyorsan kufert bőriszákot
Ezt a felszerelést kárba nem hagyhatom sose lehet tudni mi vár ránk az úton
Gara hadnagy volt ott a szemfülesebb három óra múlva jött és jelentkezett
Vezérem a dolog el van csiperkézve nem volt könnyű de nagy szerencsénkre
Segítségünkre volt egy indián haver na és mi a helyzet van e vagy nincs kufer
Van uram van kuver sok bivalybőr kuver akkor mától kezdve ez a hely Vancouver
Örkény táltos késsel a botjára rótta s Vancouvernek hívják a várost azóta
Haladtak délfelé esőbe és hóba őzet szarvast lőttek halásztak a tóba
A bennszülött népek volt hogy ellenálltak de inkább futottak mindent eldobáltak
Arany pénzük is volt úgy hívták hogy mani jó volt nyerget pajzsot kantárt díszíteni
De az indiánok nem szívesen adták hogyha megszorultak mind a vízbe dobták
Egy kis idő után Árpád észre vette egyre kevesebb az arany bevétele
Szólította Garát hát a mani hol van uram eldobálták mind itt van a tóban
Árpád Örkény táltost oda szólította rójad édes szolgám bicskáddal a botra
Mivel a sok manit bedobták a tóba a tartomány neve legyen Manitoba
Mire Manitobát elhagyta a sereg hirtelen kizöldült erdő mező berek
Rengeteg vadmadár liba kacsa volt ott egy részük már fészkelt más a tóba úszott
Árpád kacsát akart enni vacsorára két csapat kirajzott Gara parancsára
Hamar meg is jöttek megérkeztünk uram itt van a vacsora nézze száz kacsa van
Árpád apánk vezér kicsit gondolkozott homlokára csapva eképp nyilatkozott
Ez nem hangzik rosszul akkor ez is megvan a tartomány neve Saschacevan
Egyre melegebb lett vígabban haladtak sok sok ismeretlen bogyót megkóstoltak
Úgyhogy evvel kicsit meg is gyűlt a bajuk mivel egy zöld bogyó elcsapta a hasuk
Az első nagy tónál pontosan így jártak a hasmenés miatt szanaszét szaladtak
Még Örkény táltos is ilyen sorsra jutott minden tíz lépésre le le kucorodott
Nézte Árpád apánk mi van seregével gyülekezőt rendelt első kürtösével
Jöjjön a fö sámán vessen bükkfa szenet uram tojnia kell sajnos ő sem jöhet
Árpád apánk ezen igen jót mulatott s a tóparti helynek mindjárt nevet adott
Mert itt kellett neki lekucorodnia legyen e hely neve mától kezdve Szarnia
Hatalmas víz állta el ismét az utat Árpád vízbe küldött két markosabb lovast
Keressenek gázlót mert át akart menni megunta a sok nagy vizet kerülgetni
Éri a fenekét éri uram éri menjetek még beljebb uram már nem éri
Na hagyjátok abba a fene mind méri de a nagy tó neve mától kezdve Éri
Kilenc napig mentek ott a nagy víz mellett mikor az Éri tó keskenyedni kezdett
már a túlsó partot is lehetett látni Gara előre ment átkelőt keresni
a sereg pontosan a part mellett haladt mikor a magyarok szája tátva maradt
hatalmas dübörgő vízesést találtak ilyet Ázsiában még sohasem láttak
nézik a magyarok a nagy zuhatagot mikor Árpád apánk a fejéhez kapott
nem látom a Garát a portázó haddal hát őt küldted elő száz főnyi csapattal
és akkor a túlsó szürke sziklás parton kis magyar csapat tűnik fel lóháton
acél fokosával integet a Gara felordít a sereg uram ni a Gara
körbe az erdők gyorsan megbolydultak az indián népek onnan kitódultak
egyszerre kiállták Gara Niagara Árpád apánk erre igen büszke vala
így a világ legeslegszebb vízesése Gara vezérről lett megkeresztelve
A Niagarától dél felé fordultak közben megint tél lett szánokat faragtak
Nagy nagy versenyt rendeztek a szikrázó hóba kinek a szánkója csúszik a legjobban
Volt egy derék vitéz Patakinak hívták akinek a nevét biztos már hallották
mert úgy öt hat éve az ős unokája New York tartománynak lett a kormányzója
a Pataki szánja igen messze csúszott így lett a tartomány neve Massachusett
tovább lovagoltak Amerika földjén és egy keddi napon úgy április végén
mikor a kikelet megette a telet kopár félszigeten vert tábort a sereg
Gara jelentette uram megszorultunk mindenfelé vizek állják el az utunk
elől az óceán s kétfelől mellettünk két hatalmas folyó tovább nem mehetünk
Árpád körül nézett kicsit gondolkozott megvakarta fejét és eképpen szólott
Én menhettem volna más felé is de hát az ember úgy néha követi a lovát
A ló így érezte erre hozta orra pedig más utakon is menhettem volna
De most már mit tegyek másképp nem tehettem és emlékére annak
Hogy tovább nem menhettem legyen a félsziget neve Manhattan
Most egy fehér lovat áldozunk e helyen miből Örkény táltos jövendölést teszen
Halljátok magyarok Örkény táltos szavát a jövendőtöket s hadúrnak parancsát
Kilencszáz év múlva ezen a szigeten tizenöt milliós államváros leszen
Tizenegy sugárút északtól dél felé s ebből a második lesz a magyaroké
Secund haven new nek hívják majd az utat így mondja a jóslat mely a jövőbe kutat
Százezer magyarnak lesz itt majd szállás felhőket karcoló jurtákban lakása
A nyolcvanötöstől az ötvenes útig a magyar templomtól a paprikás vájszig
Én most megfordulok de hatszáz év múlva jön Galambos Kristof spanyol hajóhada
Mi Európában építünk új hazát s akkor fedezi föl Kristof Amerikát
Jobban mondva újra fölfedezi s amit elkezdtünk ö majd befejezi
Nyergelünk fordulunk Kanadán átvágunk Vancouverben megint a hajókra szállunk
Átmegyünk Ázsián sehol nem időzünk mert vár Pannónia a mi drága földünk
Édes folyó vizel gazdag legelőkkel dúsan ringó széles nagy búza mezőkkel
Hatalmas erdőkkel minek párja nincsen népünk gyarapodhat ezen a nagy kincsen
Ott várja jöttünket már négyszáz év óta Attila hun király népe maradéka
Porlik mint a szikla de most is ott székel Csaba herceg népe egy maroknyi székely
Mert ahol a Kárpátok csinál egy nagy kanyart százezer év múlva is találhatsz magyart
Igy jövendölte meg Örkény táltos szava mire lehullott a második tél hava
Verecke tetején csillogtak a kopják Árpád apánk intett a többit már tudják.

Válasz